2013. december 23., hétfő

1. rész: A harc kezdete Part 2

Sziasztok! Leírhatatlanul hálás vagyok a feliratkozók száma miatt, és a kommentek száma miatt is! ^^ Kicsit rövid lett, de remélem tetszeni fog! :) Jó olvasást!
Mikazuki-chan

Egyre közelebb jött, s végül megállt előttünk. Innen lassított felvételben láttam mindent. Megemelte a kezét, és átdobta a vállamon. Agyhalál.
- Sziasztok, Nick vagyok, Nicol barátja – a lányok rám néztek. Sorban bemutatkoztak.
- Uh. Szívem, szerintem lassan már menned kell, nemde? – remélem vette a célzást.
- Aha, persze. Sziasztok! – majd sarkon fordult és elment.
- Uh.. Pletykáltak már arról, hogy veled együtt jött egy iszonyat szexi fiú is a suliba… De sejthettük volna. Tiszta álompár vagytok! Gratulálok! – ugrott a nyakamba Yasmen. Azt hiszem, hogy az ebédem most kezd visszajönni. Akkor, a kis akciómba belekezdek.
- Mindjárt jövök, ha akartok, visszamehettek az osztályba! – mosolyogtam Bellékre, és elindultam Nick-ék terme felé. Kihalásztam a táskámból valamit, és odamentem a padjához.
- Figyelj cica, ezt tegnap nálam hagytad! – s leraktam a padjára a rózsaszín bokszerét, amin szívek voltak. Csend. Másodperceken belül kitört a nevetés az osztályban, a fiúk elkezdtek füttyögetni.
- Most megyek! Szia, bébim! – akik eddig nem nevettek, most már szakadtak a röhögéstől. Reméltem, hogy a kis akcióm után végre elmondja az igazat az osztálytársainak. Visszamentem az osztályunkba, s helyet foglaltam. Valaki ceruzával megbökte a hátam, ezért hátrafordultam.
- Hé, új lány!
- Nicole vagyok. Amúgy mi van? – kérdeztem a barna hajú fiút, aki szólt.
- Jó a segged – köpni-nyelni nem tudtam. Még jó, hogy csak én hallottam. Szuper. Egy perverz osztálytárs.
- Erre most mit kellene mondanom, perverzke? – csattantam fel.
- Kyle – kacsintott rám. Szem forgatva visszafordultam, és úgy döntöttem, amíg be nem csengetnek, megpróbálok aludni. Persze sosem volt szerencsém, ez most sem volt másképp. Padtársam elkezdte piszkálni a hajam. Gyilkos szemekkel fordultam hozzá. Megszeppenve nézett. Oké, nem szóltam semmit, és visszahajtottam a fejem. Valami éles, visító hang jelezte, hogy becsengettek. Nyugalom… Fő a nyugalom. Mikor bejött a tanár, az osztályt kezdte pásztázni.

- Hol bujkál a mi kis újoncunk? – Még sehol, de ha ma még egy ilyen hülye szöveget kapok, világgá megyek. Végül szemével megtalált, és mosolyogva felintett magához, addig a többieknek feladatot adott. Bemutatkoztam, és meséltem magamról.
Mikor kicsengettek, egy felsőbb éves megállt előttem, és egy borítékot nyújtott át. Kinyitottam.
"Szívecském! Úgy hallottam, sok fiú környékez meg, ezért itt egy nyaklánc, amire az van írva hogy "foglalt". Remélem hasznos lesz!
Nick"
Arckifejezésem leírhatatlan volt. Szóval, nem adja fel. Az én gyomrom pedig most fordul ki.

4 megjegyzés: